Szolgáltatások

Váltsa le hagyományos fűtési rendszerét hőszivattyúra:

Zöldáram

Hőszivattyús rendszerek fűtés és meleg víz (HMV) céljára

Az egyre drágább energiahordozók és a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt a megújuló energiákat hasznosító hőszivattyús rendszerek egyre szélesebb körben terjednek. Ezek a berendezések a napenergia földkéregben, levegőben, felszíni és talajban lévő felszín közeli vizekben tárolt energiáját hasznosítják.

A hőszivattyú előnyei:

• Egész évben képes közvetett módon kiaknázni a nap energiáját, nem függ a pillanatnyi napsugárzás erősségétől, mivel a környezetben eltárolt energiát hasznosítja.
• Segítségével alacsony hőmérsékletszintű hőforrásokból is kinyerhető hő, illetve hulladék hőt hasznosíthatunk.
• Amennyiben a fűtést teljes egészében a hőszivattyú végzi, nincs szükség kéményre, a helyszínen nincs káros anyag kibocsájtás.

A hőszivattyúk alapvető felépítése és jellemzői

A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, amellyel lehet fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani. A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva.

A külső energia felhasználása nélkül, "magától" a hő csak melegebb helyről tud a hidegebb hely felé áramlani. A hűtőgép is hasonlóan működik, a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón adja le.
A hőszivattyúknak a hőforrás és a közvetítő közeg kapcsolata alapján az alábbi változatai lehetnek:

1. Talajhő - víz

A hőszivattyúk hőforrása a talajba függőlegesen(fúrt lyukakban) vagy vízszintes (megfelelő mélységű árkokban) elhelyezett talajszondák.

Ezeknek, a rendszereknek a főbb jellemzői: közel állandó COP érték, kevésbé érzékeny a telepítés helyére. A horizontális talajszonda használata esetén viszont nagy helyre van szükség.

A szakszerűtlen telepítés a felszíni növényzet kipusztulását eredményezheti, mert a túlhűtött talaj miatt ezek a növények kifagyhatnak.

A talajszondák magas telepítési költsége miatt a berendezés megtérülési ideje hosszú.

2. Víz - víz

A hőszivattyúk hőforrása álló vagy folyóvíz, tengervíz és talajvíz (víznyerő és visszatápláló kút) lehet. A közel állandó vízhőmérsékletek miatt a rendszernek állandó a teljesítménye, az előző rendszernél magasabb a COP értéke, ezért a legjobb hatásfokú hőszivattyús rendszer.

Telepítéséhez kötelező a bányakapitánysághoz, vízügyi hatósághoz bejelentés illetve maga az engedélyük is szükséges.

3. Levegő - víz

A hőszivattyúk hőforrása a mindig rendelkezésre álló levegő miatt a legegyszerűbb megoldás. A levegő változó hőenergia tartalma miatt a teljesítmény is ennek megfelelően változik. Az egyre alacsonyabb hőmérsékleteken a berendezés teljesítménye is csökken: a kültéri egység deresedése miatt, mert a leolvasztási ciklusok nőnek, valamint az elpárologtató felületi hőmérséklete, és a külső levegő hőmérséklete közötti hőmérséklet különbség csökkenése miatt. Ennek ellenére az egyszerű telepítés, a kedvező beruházási költsége és megtérülési ideje miatt ez a legkedveltebb és legtöbbet telepített rendszer.

4. Levegő - levegő

A hőszivattyúk hőforrása és közvetítő közege is a levegő. Ezek a hőszivattyús Split, multi Split, VRF és DVM rendszerek. COP értékük még -15 °C környezeti hőmérséklet estén is 2,5 - 3 között van (gyártótól és minőségtől függően), de csak direkt fűtésre-hűtésre lehet használni ezeket a berendezéseket. Nincs fűtő vagy hűtőenergia tárolás, mint az előző víz közvetítő közeges rendszerek esetén, így ezek a legolcsóbb rendszerek.

Az energia jóságfoka

A COP a hűtő és fűtő rendszerek energiahatékonysági mutatója. Klímaberendezések esetében a hőszivattyús (azaz fűtő funkcióval is rendelkező) berendezések kapcsán "fűtési jósági foknak" is hívjuk. Értéke a leadott fűtőteljesítmény (adott környezeti hőmérsékleten) és az ehhez felvett elektromos teljesítmény hányadosa. Innen a dimenziója (W/W). Minél magasabb ez az érték, annál jobb hatásfokú a berendezés, mert az adott fűtési feladat ellátásához kevesebb áramot használ fel, ezért energiatakarékos. A jól tervezett és megfelelően telepített hőszivattyús rendszerrel a fűtéshez és használati meleg vízkészítéshez szükséges energia akár 75 - 80 %-a is kinyerhető a környezetből.

2009. 04. 01-től (a levegő - levegő hőszivattyús rendszer kivételével) ezekre a rendszerekre GEO áramtarifa igényelhető, amely a normál tarifánál 35 %-al alacsonyabb.

A hőszivattyú a csekély áramfelhasználásának és a kedvező árú áramtarifának köszönhetően gyakorlatilag ma a piacon elérhető legalacsonyabb üzemeltetési költségű fűtési rendszer, ráadásul környezettudatos az alkalmazása. Ezáltal a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal (gáz, szén, fa, pellet) szemben versenyképes, ráadásul nincs helyi káros anyag kibocsátás sem.

Mi az a GEO?

A GEO kedvező áramtarifa a hőszivattyú működtetéséhez, egytarifás, különmért, vezérelt tarifa. Naponta legalább 20 óra fűtési időt nyújt a hőszivattyú számára úgy, hogy egy megszakítás nem lehet hosszabb 2 óránál, és két megszakítás között minimálisan 2 óra felfűtési idő áll rendelkezésre. Ezzel a hőszivattyús rendszer megfelelő mennyiségű villamos energia betáplálást kap az üzemeléshez.

A választás szabadsága

A vízközvetítő közeges hőszivattyúk közül igény szerint válogathatunk. Van csak fűtésre tervezett alapberendezés, fűtésre és hűtésre is alkalmas berendezés, beltéri, kültéri elhelyezésű, osztott kivitelű, teljesen kompakt tarolóval és szolár energia fogadására alkalmas kivitelben.

A sokféle lehetőség miatt fontos, hogy a berendezés kiválasztása előtt pontosan mérjük fel, melyik berendezés lenne a legalkalmasabb az adott feladat, igény kielégítésére.

Használati melegvíz-cirkulációs hálózatok

A használati meleg víz (HMV) cirkulációs rendszerek korábban az épületgépészet egyik elhanyagolt területe volt.

Meglévő fűtési - HMV rendszer esetén, amennyiben a meglévő fűtési hőleadók alacsony hőfokú előremenő vízre voltak méretezve (kondenzációs kazán), alkalmazhatjuk a "Bivalens rendszert".

Ekkor a meglévő kazánnal párhuzamosan kötjük a kiegészítő hőszivattyút. Erre az esetre csak fűtésre alkalmas alapberendezést célszerű választani, maximum -7 - -5 °C környezeti hőmérsékletnek megfelelő teljesítménnyel, így optimalizálhatjuk a beruházási költségünket.

Önálló új rendszer esetén -15 °C környezeti hőmérsékletnek megfelelő teljesítményre kell kiválasztani a hőszivattyúnkat, és minden esetben válasszunk hozzá kiegészítő elektromos fűtést. A HMV tárolónkat célszerű szolár csatlakozással terveztetni, még abban az esetben is, ha induláskor nem lesz még napkollektorunk.

Figyeljünk arra is, hogy nem mindegyik hőszivattyú képes 60 °C-os vizet előállítani, így a védelmünk érdekében a HMV tartályba is terveztessünk elektromos fűtést, hogy hetente egyszer erre a hőfokra felfűtsük a tartályt a légionella fertőzés elkerülése érdekében.

Az ismeretlen ismerős

Amióta ismertté vált, hogy a Legionella elsősorban az épületekben keringő, zárt rendszerű vizek inhalálása révén okoz megbetegedéseket, megelőzése is lehetővé vált.

A Legionellák 15-50 °C között szaporodóképesek, legkedvezőbb számukra a 37-42 °C, azaz éppen a HMV-szolgáltatásban korábban jellemző hőmérséklettartomány. Az ilyen hőmérsékletű vízből például zuhanyzáskor képződhetnek fokozott kockázatot jelentő, kb. 5 ľm méretű vízcseppek, különösen a víztakarékossági okokból intenzív porlasztással működő zuhanyfejek esetén. 
 A baktériumok ellen számos védekezési lehetőség adódik a HMV-rendszerekben is, a leghatékonyabb azonban a víz hőmérsékletének 50 °C felett való tartása. A hőmérséklet emelésével a fertőzött víz baktériumszáma egyre gyorsabban csökken, ennek mértékegysége a csíraszám egy nagyságrenddel való csökkentéséhez szükséges idő. A hőmérséklet emelésének azonban korlátot szab a vízkőkiválás és a fokozott forrázás veszély.

Ha a készülékünk hűtésre is alkalmas, figyeljünk arra, hogy mennyezethűtés vagy falhűtés esetén nincs párátlanítás, így a megfelelő hővisszanyerős szellőztetést ajánlott kiépíteni, amely megoldja mind a nyári mind a téli szabályozott és energiatakarékos légcserét és páratartalom szabályozását is.

Erre a célra a júniusi hírlevelünkben bemutatott Clivet ElfoFresh berendezést ajánljuk.

Az előzőek alapján elmondhatjuk, hogy a ma kapható hőszivattyúk minden igénynek megfelelnek, mint a kapcsolódó rendszerek, mint az energiatakarékosság és környezetvédelem területén, de kiválasztásuk nagy körültekintést igényel.

Telepítés

Magas szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező zöldkártyás kollégáink egy ingyenes helyszíni felmérés keretében nyújtanak segítséget a megvásárolt készülék legoptimálisabb helyének kiválasztásában.

A telepítés várható költsége 25-30.000 Ft –tól.

Karbantartás

A légkondicionáló készülékek karbantartást igényelnek.

A karbantartás a gyártó által követelt garanciális feltétel. A garancia időtartama alatt az évi egyszeri karbantartás kötelező, elmulasztása a garancia elvesztését vonja maga után.

Amennyiben készüléke már nem rendelkezik érvényes jótállással akkor is ajánlott a karbantartás egészségmegőrzés, energia megtakarítás, és élettartam növelés céljából.

A karbantartás munkálatait március-április hónapban végezzük, melyek a következő lépésekből állnak:

-beltéri egység gombák, spórák, poratkák baktériumok elleni vegyszeres kezelése
-kültéri egység takarítása
-gáz szivárgás ellenőrzés, szükség esetén utántöltés
-elektromos és mechanikus csatlakozások vizsgálata
-védőföldelés ellenőrzése
-kondenzvíz vezeték vizsgálata
-rezonanciák megszüntetése

A karbantartás ára 6000 Ft.

Szerviz

Meghibásodott készülékét rövid határidőn belül szakszerűen megjavítjuk